menü

Póló

Barack

Az oldal karbantartója:
Tímár András <timar@fsf.hu>

Utolsó frissítés:
$Date: 2005/01/01 17:12:51 $

 

Mi a szoftverszabadalom és miért veszélyes?

Bill Gates, a Microsoft elnöke írta 1991-ben egy, a szoftverszabadalmakat kritizáló cikkében: a piacon levő vállalatok érdeke a jövőbeli versenytársak kizárása.

-- Fred Warshofsky, The Patent Wars (New York:Wiley, 1994), 170.71.

(Freeculture.pdf)

E témáról nagyon nehéz röviden és tisztán írni úgy, hogy mindenki által közérthető legyen. Michel Rocard, Franciaország volt miniszterelnöke és az Európai Parlament Kulturális Bizottságának elnöke tesz egy rövid kísérletet megmagyarázására egy újságriportban:

„Nem állapítható meg egyértelműen, hogy fejlődött-e az emberiség esztétikai érzéke a Lascaux-i barlang óta. Az etikai és morális értékek okán azóta is állandóan öljük egymást. Ezzel szemben a technikai tudás és a természet megismerésének területén mellbevágó a fejlődés. A tudás szédítő növekedése itt kulcsszerepet játszik. A tudás a másolás útján terjedt, mindenki a másikat utánozta, és ez így van rendjén. A szoftver szabadalmaztatásával az emberi tudás helyzetét változtatjuk meg. Minden szellemi tulajdonnal kapcsolatos kereskedelem egyre inkább a szoftverben fog megtestesülni. Amennyiben bevezetjük a szabadalmaztathatóságot, azaz egy árat szabunk és tiltunk, akkor egyúttal egy íratlan szabályt is bevezetünk. Ez aggasztó.

Két dolgot kell megkülönböztetni: a műveket, melyeket a szerzői jog szabályozza, és a találmányokat, melyek szabadalmaztathatók. A XIX. században elsősorban az előzőek voltak érdekesek. Természetesnek vettük az alkotók javadalmaztatását és művük integritásának megőrzését. Megalkottuk hát a szerzői jogokat. Később bevezettük a találmányok szabadalmaztatását, azaz hogy egy találmányt mindenki más csak illetmény megfizetése után használhasson. A XX. században nem okozott problémát a kettő szétválasztása. A szerzői jog által védett művekkel ellentétben a találmányok fő ismertetőjegye a természeti erők és anyagok felhasználása. Az emberi tudás állandó keringésébe vetett meggyőződésből következik, hogy szellemi termékek nem szabadalmaztathatók. Egy számtani egyenlet nem szabadalmaztatható. 1972-ben az európai szabadalmi egyezmény egy egyszerű, jóízű mondatot tartalmazott: „a szoftver nem szabadalmaztatható”.

Nem ellenzek kategorikusan minden szoftverszabadalmat, de van egy határ, amit tiszteletben kell tartani. A szabad szoftver pártolói, akik közé hosszas töprengés és olvasás után magam is beálltam, azon a véleményen vannak, hogy a találmányok (tehát szabadalmaztatható dolgok) természeti erők használatáról vagy anyagon végzett hatásokról ismerszenek meg. Például az autókban található blokkolásgátlóval ellátott fékrendszert (ABS) ugyan számítógép vezérli, ám a természeti erők használatán alapszik és anyagon hat. Ezzel ellentétben egyetlen, pusztán szellemi termékeket leíró vagy ezek terjesztését megkönnyítő szoftver (ilyen például egy szövegszerkesztő) sem lehet szabadalmaztatható. Az Európai Szabadalmi Hivatal azonban máris túllépte az eredeti elképzeléseket és vagy harmincezer vitatható szabadalmat már be is jegyzett. Van tehát egyrészt egy nyomás, hogy a jelenlegi jogbizonytalanság megszűnjön. Másrészt pedig az amerikaiak nagyon széleskörűen értelmezik a szoftverek szabadalmaztathatóságát. Náluk ide tartoznak a pedagógiai módszerek vagy a (szoftverek és számítógépek támogatta) sebészi beavatkozások is. Ezek azonban nem mások, mint az emberi tudás receptjei, és semmilyen ok nincsen ezek szabadalmaztathatóságára.

A szoftveres újítás és az egyéb találmányok újítási folyamatai közt alapvető különbség feszül. Az előbbi területen az egymásra építés lényegileg sorozatos: harminc szoftver alapján és segítségével hozzuk létre a harmincegyediket. A szoftverek szabadalmaztathatósága a szoftver létrehozói számára anyagi és jogi veszélyforrást jelent. Egy ilyen fejlemény lelassítaná az emberi tudás növekedő szerteágazóságát és a gazdasági tevékenységet. Többé nem lehetne egy sarokban, mindenkitől elzárva szoftvert létrehozni anélkül, hogy állandóan ne tornyosulna fölénk hatalmas illetmények kifizetésének veszélye. Pedig több ezer kis- és középvállalkozás, gyakran baráti társaságok, ilyesfajta ötletek alapján indulnak el.”

Egy képletes magyarázat az EP 689133 szoftverszabadalommal kapcsolatos problémára, amely egy általánosan használt felhasználói felületet érint, nevezetesen a több lapból álló füles párbeszédablak találmányát. A képernyőkép egy szintén utólagosan legalizálásra váró, a Unisys és az IBM által bejegyzett LZW szabadalmat (EP129438, US4558302) használó GIF állományként van elmentve. A képen látható honlapon a grafikus fülek is GIF-ek, és végül a szabadalom szövege a szintén érintett PDF formátumban van.

Az Európai Szabadalmi Hivatalnál ma a törvény szelleme és betűje ellenére körülbelül harmincezer szoftver szabadalom van bejegyezve. A szoftverszabadalmi direktíva ezt a törvénytelen állapotot kívánja legalizálni. Lássunk néhány példát a bejegyzett szabadalmakra, és azok hatására

A példákat hosszan lehetne sorolni, a leginkább felháborítóak azok, amikor olyan embereket fenyegetnek bírósággal, akik egy jól ismert algoritmust vagy módszert implementálnak. Ilyen példákat és a fent bemutatottakat is itt találhatsz.

Megj.: az LZW, RSA, PSOLA, és a JPEG (évek óta és) jelenleg törzsanyag a BME műszaki informatika szakán.